Na igen, fontos, és klassz, hogy van erre egy napunk, amikor ezt mindenki elmondhatja, de kilesz az, aki az év többi napján is tesz érte? Kb olyan már ez az ország, mint az a család, aki csak Karácsony napján szereti egymást... Persze én is azt gondolom, hogy kellenek ünnepek, mert az ünnepnek nagyon sajátos hangulata van, ami jó esetben löketet ad a témával való foglalkozáshoz egy évre -de valahogy eddig ezt itthon nem láttam.
Két oldala van ugyanis az éremnek: az egyik, hogy beszélünk róla, és felismerjük a problémát és a cselekvési lehetőségeket (ez történik holnap), a másik viszont maga a cselekvés. Például szuper lenne, ha nemcsak egy napig tartó látványos programokkal, hanem valós, hosszútávra szóló intézkedésekkel, fejlesztéssel "kedveskednének" a Földnek, mint Bécsben. De a kerékpárutak átadásán kívül is lenne még ezer módja annak, ahogy politikusaink közreműködésével hosszú távon környezetkímélő üzemmódra berendezkedhetnénk. És ez az amit az EU is vár: a következetes zöldenergia-politika. Mindezt az által, hogy a kormánynak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a készülő új energiastratégiának az alternatív energiaforrásokkal, a takarékos energiafelhasználással kapcsolatos részei is következetesen és így hitelesen épüljenek be a Környezet és Energia Operatív Programba (KEOP).
Egy másik, valós lehetőség a közoktatásban a környezettudatosságra nevelés eszköze lehet. Ha a fiatalok minél több időt töltenének akár a tanóra keretei között is a természetben, megtanulnák értékelni azt, és mivel nemcsak könyvekből ismernének meg élőlényeket, megéreznék, miért olyan fontos törődni a Földdel. Ha olyan feladatokat kapnának, melyek célja az lenne, hogy foglamazzák meg, mi az egyedülálló, mi az értékes mondjuk az Aggteleki-karsztban, akkor ez a gondolkodásmód előbb-utóbb belsővé válna, nagyobb eséllyel tanulhatnának meg ebben a dimenzióban gondolkozni. Elcsépelt, mégsem alkalmazott tétel: A nevelés célja az értékközvetítés. Kérdezem én, milyen értéket közvetít az, hogy a magasszárú kocsord egyszikű vagy kétszikű? Szerintem bőven ráérnének ezt megtanulni akkor, ha már legalább a közvetlen környezetükben élő növényeket megismerik. Különben vagy megutálják a tananyagot, vagy ha nem, akkor is biztos, hogy nem épül be a tudás - ha nem szemléltetik, akkor azt nem tudja kötni más már meglévő információhoz, vagyis elszáll, mint cigarettafüst a levegőben...
Egyszóval hosszú távú intézkedésekre lenne szükség. Mert hosszú távra szóló eredményeket csak valós, hosszú távra szóló konkrét lépésekkel lehet elérni. Bár hozzáteszem, a kis lépést is becsülni kell, és egy nap is nap...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.